Forgácsoló szerszám

Ha forgácsolás, akkor a forgácsoló szerszám a megfelelő eszköz

Kezdjük talán azzal, hogy tisztázzuk, mi is a forgácsolás, amihez a forgácsoló szerszám elengedhetetlen. A forgácsolás egy olyan anyagmegmunkáló módszer, amikor a kiinduló darabról a fölösleges részeket forgács formájában eltávolítjuk. Ez talán kissé tankönyvszagú meghatározás, de így lehet egy mondatban összefoglalni. A forgácsoláshoz egy arra alkalmas eszközre – ez a forgácsoló szerszám – lesz szükségünk. A forgácsoló szerszám esetén két típusól beszélhetünk. Ez az élektől függ. Az egyik típus a mértanilag határozott, a másik a mértanilag határozatlan élű. Hogy mindenki számára érthető legyen, a határozott élű forgácsoló szerszám például az esztergakés és a fűrészlap, határozatlan élű, a mindenki számára ismert köszörűkorong.
Nézzük meg, hogy milyen típusai vannak a forgácsolásnak! A legfontosabb típusok az esztergálás, a gyalulás, a marás, a fúrás. De forgácsolás a vésés, a köszörülés, az üregelés, fűrészelés is, mint ahogyan a dörzsölés és a reszelés is.

Mitől lesz jó egy forgácsoló szerszám? Milyen fajtái vannak?

Ahhoz, hogy egy szerszám jó legyen, ahhoz két követelménynek kell megfelelnie. Az egyik, hogy legyen alkalmas a munkafolyamat során meghatározott anyagrész leválasztására. A másik feltétel, hogy képes legyen biztosítani az előírt méretpontosságot, alakhűséget és felületi érdességet.
A forgácsoló szerszám úgy tud ezeknek a követelményeknek maradéktalanul megfelelni, ha a szerszám forgácsoló része helyesen lett kialakítva, vagyis a forgácsoló szerszám pontos, a géphez és a munkadarabhoz viszonyított befogását megfelelően képes biztosítani.
A szerszám két fő részből tevődik össze, a dolgozó és a csatlakozó részből.
A szerszámok bizonyos szempontok szerint vannak csoportosítva. Az alábbiakban pontokba szedtük ezeket a szempontokat.

Csoportosíthatjuk őket:

• az élek száma szerint
  Lehetnek egyélűek, kétélűek, szabályosan többélűek vagy szabálytalanul sokélűek.
• a dolgozó rész anyaga szerint
  Ez alapján lehet szerszámacél, keményfém, kerámia, gyémánt vagy egyéb anyag.
• a szerkezeti kivitel szerint
  E szempont szerint lehet tömör, tompán hegesztett, váltólapkás vagy betétkéses.
• az alkalmazási terület szerint
  Ilyenek például az esztergakés, a gyalukés, a fúró, a maró, a fűrész vagy a reszelő.
• és végül egyéb szempontok szerint
  Ilyen szempontok az élszögek nagysága vagy a szerszám méretei.

Hogyan történik a megfelelő szerszám kiválasztása?

Nehéz kérdés, amire nem létezik egzakt válasz. Miért? Mert a szerszám típusának a kiválasztására nem találhatunk általános érvényű szabályokat. Ami bizonyos támpontot adhat a számunkra megfelelő típus kiválasztásához, az a megmunkálandó munkadarab, illetve a megmunkált felület. További kiválasztási szempont gazdaságosság is, mivel ugyanannak a felületnek a megmunkálására választhatunk olcsó, de kis termelékenységű, de drágább, nagyobb termelékenységű szerszámot is.
Ha tanácstalanok, munkatársaink ellátják Önöket a megfelelő szaktanáccsal, hogy a tökéletes eredményt érhessenek el. Tehát keressenek bennünket bizalommal.
A kiválasztás szempontja továbbá a használni kívánt szerszám anyaga is. Ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak, megmutatjuk, hogy milyen anyagokat használnak a forgácsoló szerszámok készítésénél:

Ez lehet:

• szerszámacél,
• gyorsacél,
• ötvözetlen szerszámacél,
• ötvözött szerszámacél,

De lehetnek:

• keményfémek,
• kémiai szerszámanyagok,
• vagy egyéb szerszámanyagok, mint például a kompozit vagy a gyémánt